No kérem, túl az első szülőképzésen.
A szakmáról (hehe) most nem írnék, az egy nagyobb szösszenet lenne, inkább a személyes benyomásaimat osztanám meg:
szuper volt! De tényleg! Irtó klassz volt a hangulat, nagyon sikerült egymásra hangolódni - szerintem - mindannyiunknak.
Rengeteget tanultam és nem csak az autizmusról. Megismerkedtünk a segítőinkkel, akik jönni fognak hozzánk, nagyon helyesek és lelkesek, remélem ez akkor is marad, ha megismertek minket :D
Engem.

A gyerekekre középiskolások vigyáztak, a főszervező lánya és egyéb ifjú hölgyek és urak, komolyan el voltam tőlük ájulva.
Tizenpár évesen olyan kedvesek, türelmesek, segítőkészek voltak, hogy le a kalappal!
Engem 16 évesen kb. az érdekelt, hogy lesz-e pénzem a hétvégi koncertre (sose volt...)

A segítőink főiskolások egyébként, mindketten a Bárczira járnak, egyikük auti szakirányon, másikuk értelmileg akadályozottas.

Ki kellene gyorsan töltenem a mérőskálát de olyan bonyi és Ákossal együtt akarnám, azért sokszor másképp látjuk a dolgokat (meg a gyerekeket is:))
Kaptunk konkrét segítséget az Én-könyvhöz, holnap rá is robbanok az Árkusra, vagy egy másik papír-írószerre.