Ez a nap klasszul indult, reggeli, öltözködés, indulás, simaliba.
Vitaminozas után Roni, mint minden bölcsis napon, kiment bringázni.
Bepakoltam Eriket a babakocsiba, nyitom az ajtót, hallom Roni sír. Vagyis inkább vinnyog.
Rohanok ki, áll a kazánházban, dörzsöli a szemét, vagyis a kesztyűjéről a hamut, bele a szemébe.
Berohantunk, meg/kimostam a kezét-szemét, hívom Ákost, nézi, nem roncsol a hamu (azért féltem, mert iszonyatos lugos)
Újra kimostam a szemét, adtam neki kindertojást, hátha kinyitja a szemét, meg a csoki antisokkolja, de nem nyitotta :(
Hívtam a gyerekorvost, baszott felvenni!
Begubózott az ölembe szegény, kapott panadolt, hallgattuk Thomast
Aztán megjött Ákos, neki se nyitotta ki a szemét ;(
Bepattantunk a kocsiba, irány a patika.
Kaptunk tobrexet, fizsót, tűt, fecskendőt.
Kimostuk a szemét, csöpögtettünk tobrexet, ki is nyitotta a szemecskéjét! :)
Egyfolytában dörzsölni akarja :( És nem érti, hogy attól fáj :( :(
Ákos bevitte a műhelybe, elterelés gyanánt.
Szuper hétvégénk lesz megint!
Én is átéltem egyszer, hogy nem volt hajlandó kinyitni a szemét a gyerek. Bár neki látszólag semmi külső dolog nem ment bele, csak olyanja volt. Épp egy parkban rohant, aztán nekemdőlt, mint a rongybaba, kiment belőle az erő, és csukva tartotta a szemét. Baromi ijesztő volt, ráztam, arra gondoltam, hívjam-e a mentőket. Aztán kinyitotta a szemét, nem volt semmi baja a gyereknek. De a frászt hozta rám, szóval tudom, milyen érzés!
VálaszTörlésSzió!
TörlésBorzasztó lehetett :(
Én is azon agyaltam, mentőt hívjak, vagy ügyeletet, vagy hová rohanjak így hirtelen :(